Nem aludtam valami jól az éjjel. Nem azért mert rosszat álmodtam, hanem mert alvás előtt elgondolkodtam. A hét hosszú volt és sokba került. Túl sokba.
A hónap első napjaiba semmit sem költhettem, mert nem volt a kezemben a 22 800 Ft. Sok FHT-ban részesülő ezzel szembesül, minden egyes hónap elején. Aztán mikor végre „elstartolhattam” hirtelen jöttek a kiadások is. Ha pedig az ember egyszer elkezd költeni, lavinaszerűen beletemetődik a számlákba, csekkekbe.
Eddig még csak egyszer vásároltam be igazán, de ezzel is csak 12 napra van megoldva az élelem. Ha hozzászámolom a szülői ház többi tagjának, a legalább ugyanennyi hozzájárulását, akkor sem elég az egész hónapra az ellátmány. Talán, ha az étlapon változtatunk – kevesebbet költök húsra, többet valami más, olcsóbb alapanyagra – akkor ki lehet húzni 28-30 napot.
Di mi olyan olcsó a mai világban? 1kg krumpil 170-220 (fél éve még 80-90), a rizs 200-nál kezdődik, a liszt 145 (egy éve még 89) forint. A tészta fél kilós csomagja is 145-160 Ft körül van, jobb helyeken.
Azt hiszem, hogy akinek csak 22 800 Ft-ja van egy hónapra, az csakis az ételadag mennyiségének csökkentésével tudja biztosítani azt, hogy a hónap végén is maradjon pár falat az asztalon.
Mindenesetre el kell mennem a boltba, mert a kenyér elfogyott.
A friss pékáru kb. 300 forintomba fájna, de sikerül csökkentett értékű áruhoz jutnom, veszek egy „akciós” száraz kenyeret, 155 forintért és egy gerezd fokhagymát 55 Ft-ért. Lehet, hogy már két napos a kenyér, de pirítani tökéletes, és ha lenne sajtom… hmm, akár meleg szendvicsnek is kiváló lenne. Egyébként meg, ha a zacskójában hagyom, akkor estére olyan puha lesz, mintha csak most készítették volna…
