Eljött az év legrövidebb hónapjának az utolsó napja! Itt az ideje, hogy összegezzük, mennyiből tudtam kijönni ebben a hónapban. Igaz, ezt csak a nap végén tudom megtenni, hiszen ma is kellett kiadnom pár forintot.
Voltam boltban: kenyér (310 Ft), egy doboz vaj (295 Ft), tej (205 Ft) és egy kis csoki (60 Ft) – e hónapban először vettem édességet – csak, hogy megünnepeljem, hogy véget ér a hónap.
Az elmúlt 28 napban semmi szenvedéllyel nem éltem, nem vettem alkoholt és cigit (nem is dohányzom), nem voltam szórakozni és még egy szerencsejátékot sem játszottam. Pedig a szegények egyik nagy reménye a lottó nyeremény, ezért most, csak azért is adok fel egy szelvényt (245 Ft), hátha nyerek.
Január 31-én írtam, hogy a szülői ház előnye, hogy nem kell lakbért fizetni. Azt is megemlítettem akkor, hogy a „fűtés fával történik, így nincs havi fűtésszámla, viszont a tüzelőre érdemes minden hónapban félretenni valamennyit.” El is érkezett ez az idő.
Ahhoz, hogy a következő téli szezonra is legyen fűtenivaló, legalább havi szinten 5 000 Ft-ot célszerű félrerakni. Én ezt meg is teszem, de sajnos sok szegény ember nem tud még a fára is gyűjteni a hó végén.
Mint a fenti képen/táblázaton látható, a 22 800 Ft-os FHT – amit az állam biztosít azoknak, akiknek 1 éven belül volt legalább 30 nap munkaviszonyuk – nem volt elegendő nekem, még a legrövidebb 28 napos hónapban sem. Akik végigolvasták a blogot, azok talán látják, próbáltam spórolni, de így is összesen 51 540 Ft-ra volt szükségem ahhoz, hogy a szülői ház biztonságában (!), tudjak valahogy élni egy hónapig.
Azt pedig jobb tisztázni, hogy mindössze 28 napból állt ez a hónap, egyébként többnyire 30-31 napos (utóbbiból évente hét is van). Az a plusz három nap pedig alapból minimum 1 000-1 500 forint többletet jelenthet.
...
Előző bejegyzéseimben említettem a minimálbér alatti közmunkabért, azt a bizonyos 47 000 Ft-ot. Akik szerencsések, azok 8 órában ezért a pénzért, pár hónapig dolgozhatnak. De a (köz)munkába járás is pénzbe kerülhet, az előírások ellenére nem mindenhol biztosítanak munkaruhát, így gyorsabban kopik a ruházat, gyakrabban kell cserélni, mosni (több mosószer, víz és áram fogy). A dolgozó embernek az étvágya is több, valamint egyes esetekben/munkakörökben még a munkába járást is előfinanszíroznia kell (bérlet).
A fentiek tükrében biztosan állíthatom, hogy az a bizonyos nettó 47 000 Ft (ami mára kb. 49 000 Ft), nem elegendő a dolgozó közmunkásoknak, sőt az egyszerű mezei álláskeresőknek is csak igen szűkös keretet jelentene, de nekik csak 22 800 Ft jut… ha jut egyáltalán.
